Csak három szó – a bölcsességről, az időről és a művészetről

Mi az, ami boldogot bölccsé és a szomorút felszabadulttá teszi?

Van egy régi történet, amit Eckhart Tolle mesél az egyik egyik könyvében. Aki ismer engem, az tudja, hogy mindenre van egy Eckhart Tolle idézetem 😀

A történet így szól:

Réges régen élt egy király, aki folyton vagy nagyon boldognak, vagy nagyon szomorúnak érezte magát. Mindig csak a két végletben találta magát. Szenvedett és kínlódott azzal, hogy soha nem tudta, milyen érzelem önti majd el.

Mígnem egy nap megelégelte.

Magához hívatta a bölcseket, hogy segítsenek neki. Felajánlotta az egész országának összes vagyonát annak, aki megoldást talál a bajára. Szeretett volna kiegyensúlyozott, nyugodt, higgadt és szeretetteljes lenni.

Jöttek is sorban a bölcsek, de senki nem tudott segíteni. Mígnem egy szép nap, előállt egy idős mester, aki ezt mondta: az országod összes gazdagsága sem lenne elég ahhoz, hogy megfizesd ennek a titoknak az árát. így legyen inkább ajándék.” A mester elment és egy hónap múlva tért vissza kezében egy dobozzal.

A doboz egy gyűrűt rejtett, a gyűrűbe pedig a következő néhány szó volt írva: el fog múlni

Ez a néhány szó oltalom a bajban és érték a boldogságban. Arra hívja fel a figyelmünket, hogy milyen sokszor alábecsüljük az idő erejét.

Ha valami fáj, nehéz vagy kilátástalan, fontos, hogy eszünkbe jusson, hogy nem tart örökké.
Életünk legmélyebb pontjain mindig az a legnehezebb, hogy az ember úgy érzi, most már örökre így marad, hogy a fájdalom soha nem szűnik meg.
De ez nem így van, minden el fog múlni, idővel az ember megtalálja a saját békéjét. Tehát ha nehéz időszakon megyünk keresztül, emlékeztessük magunkat arra, hogy ez csak átmeneti.

Talán ha boldogok vagyunk, nem akarunk arra gondolni, hogy el fog múlni ez az érzés. Pedig ez fontos, hiszen ad egy különleges nyugalmat ha tudjuk, hogy – ahogy a rossz sem – a jó sem tart örökké. Jobban ki tudjuk élvezni, nagyobb jelentőséget tulajdonítunk neki.
Fontos, hogy értékelni tudjunk minden pillanatot a maga teljességében, és ne ragaszkodjunk ahhoz a boldogsághoz, ami tovatűnik egyhamar. Hisz vár ránk más,
És ahhoz, hogy az új dolgokat be tudjuk fogadni, el kell engednünk a régieket.

A művészet

És hogy hogyan kapcsolódik ehhez a művészet?

Mindig is hittem benne, hogy az igazi művészet tanít. Segít empatikusabbnak lenni, meglátni a szépet és a jót az életben. Ha nézel egy festményt, komolyzenét hallgatsz, egy mély művészfilmet nézel… ezek mind mind hatással lesznek Rád. Megfigyelted már magam, mikor egy regényt olvasol? Hogy érzed magad előtte, és hogy utána? Megértőbb vagy? Empatikusabb? Kedvesebb?

Ha egy igazán jó festményt nézel, az mindig kommunikál Veled. Minden nap új és új dolgokat ad, új válaszokat, derengéseket és gesztusokat. Érzéseket vált ki belőled, elfogad és átformál egyben. A művészet így teszi jobbá a világot. Hogy emlékeztet bennünket arra sok-sok jóra, ami mélyen bennünk van. Segít megállítani az időt egy pillanatra, hogy élvezni tudjunk minden percet a legteljesebb mértékben.

Annamari
Festményeim szeretettel

Scroll to Top